-
Hozzá nem értés és a felelőtlen gazdálkodás nem egyenlő a lopással; mégsem volt olyan drámai a helyzet a kamarában
-
A biztonságtechnikai mérnökök, az IT-biztonsági szakemberek, de még a takarítók is kamarai tagok lehetnek
-
Ma még a kölcsönös bizalmatlanság elvén (nem) működik együtt a rendőrség és a magánbiztonsági szféra; bár a TEK már nyitott
-
A szaktudást meg kell fizetni, a megbízók többsége azonban erre még nem hajlandó, pedig egyre kevésbé találnak olcsó Jánosokat
-
Interjú Dr. Fialka Györggyel, a Személy, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökével
Bő egy éve igencsak nagyra törő tervekkel, a szakma érdekérvényesítő képessége megerősítésének és a kamara gyökeres átalakításának ígéretével nyerte el a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöki tisztét. Mit sikerült eddig elérnie eddig?
Lassabban haladok, mint reméltem. Komoly szakmai és működési problémák terhelték a szervezetet, adósságok, a képzéssel kapcsolatos jól ismert problémák, különböző jogviták. Ezek nagy részét sikerült rendezni. Országosan 26 milliós adóssága volt a kamarának, amit sikerült lenullázni. Már nem tartozunk senkinek. Sikerült a jogvitákat is rendezni, és folynak egy új kamarai struktúra előkészületei is.
Sok korábbi vezető távozott, egyesek szerint elmenekült az ön érkezésekor a szervezetből. Volt okuk rá?
Nem tudom, ezt tőlük kell megkérdezni. Magam is sok szóbeszédet hallottam, hogy egyes helyeken bűnözők irányítják a kamara bizonyos szervezeteit, számtalan mendemonda jutott el hozzám is súlyos pénzügyi visszaélésekről, és hasonlókról. Azt kell hogy mondjam, ennek az egésznek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Átvilágíttattam a kamarát. Nem találtunk „bűnözőket” a sorainkban. Vétkes hanyagságra, hozzá nem értésre utaló körülményeket igen. Meggyőződésem, hogy akik önként távoztak a különböző vezetői posztokról azért tették, mert belátták, gazdasági, vezetői ismeretei hiányosak, így nem lesznek képesek megfelelni az új kihívásoknak.
Miféle új kihívásokra gondol?
Amíg minden vagyonőr és magánnyomozó számára kötelező volt a kamarai tagság, bőven volt pénz, lehetőséget adott a hibás döntések következményeinek a kezelésére – hogy finoman fejezzem ki magam. Ennek azonban vége. Nyilván való, hogy nem működhet tovább a kamara úgy, ahogy eddig. Nem tartható tovább például az az állapot, hogy az országos kamara a megyék döntéseit semmilyen formában nem befolyásolhatja. Hogy nincs egységes etikai eljárás. Gyakorlatilag ahány megye, annyi féle gazdálkodás: volt, ahol a nehézségek ellenére is félre tudtak tenni a rosszabb időkre, máshol csődbe mentek és megszűnt a megyei szervezet. Vagy ott vannak az etikai eljárások! Mégiscsak tarthatatlan, hogy ugyanazt az etikai normasértésért az ország különböző megyéiben más, olykor jelentősen eltérő súlyosságú szankció jár.
Sokan tudni vélik, hogy megszüntetni készülnek a kamara megyei szervezeteit.
Nem tervezzük. De nem működhetnek a továbbiakban úgy, annyira függetlenül, hogy ahány megye, annyiféleképpen lehessen értelmezni a törvényt. Nem titok, hogy a Belügyminisztérium azt tervei közt szerepel, hogy átadja a kamarának a szakma feletti felügyeleti jogot. Ehhez persze előbb módosítani kell a már amúgy is elavult vagyonvédelmi törvényt.
Egy tavaszi szakmai konferencián a Pintér Sándor személyes megbízottja azt mondta: 2019, de inkább 2020 előtt ne számítson a szakma új törvényre.
Addig már csak a GDPR miatt sem várhat a törvénymódosítás. Tizenhárom éve fogadták el a ma hatályos jogszabályt, sokat változott azóta a világ, sok mindent célszerű lenne, sőt muszáj át- és újragondolnia a jogalkotónak. Sok új szakma jelent meg a civil szférában is. Az IT-biztonságnak, a biztonsági tervezőknek nincs kamarájuk. De a fegyveres biztonsági őrök is a „levegőben lógnak”. És akkor ide sorolhatjuk még akár a takarítókat is.
Ők, bevallottan, inkább csak azért csatlakoznának a vagyonvédelmi kamarához, hogy nekik is lehessen kormány által garantált kötelező minimális vállalási díjuk.
Meglehet. Látni kell azonban, hogy a takarítás is egy bizalmi munkakör., s ilyetén képen a biztonsági szolgáltatás része. Ahogy az informatikus is egy bizalmi munkatárs. Ma már, ha magánbiztonságról van szó, nem ragadhatunk le a régi sémáknál és szerepenél. A magánbiztonság komplex szolgáltatás, ami kezdődik a védelmi igény felmérésével, a kockázatok elemzésével, a biztonsági szolgáltatási elemek tervezésével, hogy milyen módon lehet az adott helyen megvédeni az adott vagyont, tudást, bármit, és utána jön a megvalósítás, majd maga a védelem. És ennek a rendszernek szenzitív eleme,része a takarítás is.
Miért gondolja, hogy 2020 előtt elkészülhet az új törvény? A megbízók zömének amúgy is csak biodíszletek kell a vagyonőr, hogy a biztosítójuknak leírhassák: „nálunk ilyen is van”, és ha baj történik, a vagyonvédelmi cégre tolhassák a felelősséget.
Sajnos ezzel nem tudok vitatkozni. Azonban, ha csak a terrorveszélyre gondolunk: a támadások célpontjai általában szórakozóhelyek, stadionok, nagy tömegeket vonzó események, ezeket pedig jellemzően magánbiztonsági szolgálatok védik. Nem lesznek képesek hatékonyan ellátni a feladataikat a konkrét veszélyre vonatkozó információk nélkül. De a rendőrség sem, ha a civil biztonságiak információi gyanús alakokról, furcsa jelenségekről nem jutnak el a lehető leggyorsabban oda, ahol azzal kezdeni is tudnak valamit. A képzési rendszerünk folyamatos átalakítása, praktikus vállalkozásbarát, kredit alapú átalakításával is segíteni kívánjuk a vagyonőri szakterület fejlődését.
Nálunk ma még inkább a kölcsönös bizalmatlanság jellemzi a rendőrség és a magánbiztonságiak együtt(nem)működését.
Ezen szeretnénk változtatni. A biztonság tudatosság fejlesztése érdekében komoly közös lépéseket teszünk a jelzőrendszeri szerepünk erősítése érdekében. A Terrorelhárítási Központtal például már körvonalazódik egyfajta együttműködés. Ők készek erre oly módon is, hogy a náluk regisztrált és megfelelően felkészült vagyonőrök az okostelefonjukról, akár egyetlen gombnyomással jelezhetik majd a TEK-nek, ha az ő kompetenciájukba tartozó eseményt vagy jelenséget észlelnek.
A TEK együttműködési készsége közismert. De mikor lesz hasonlóan rapid együttműködés egy kis vidéki rendőrkapitányság és a területén működő vagyonvédelmi cégek között?
Reményeim szerint arra sem kell már sokat várni, bár a rendőrök még nagyon ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenki, így a vagyonőrök is, a 112-ön keresztül jelentsék be, ha látnak, hallanak valami gyanúsat. Remélem idővel ez a szemlélet is megváltozik majd. Kérdés persze, hogy alkalmasak-e a vagyonőreink arra, hogy napi szinten együttműködjenek a rendőrséggel. Sajnos a nagy többségük, nem. A vagyonőrök többsége, talán épp azért, mert, ahogy ön fogalmazott, csak biodíszletnek kellenek, nem kellően kiképzett. Gyökeresen meg kell újítani a vagyonőrök képzését és ki kell alakítani egy olyan minősítési rendszert, ennek az alapjai már évek óta készen állnak, amely alapján a vagyonőröknek kiadott kártyák, igazolások, egyszóval a minősítésük alapján a megbízók pontosan tudhatják, hogy ki az, akit egy városszéli gyártelep hátsó kapujának őrzésével lehet csak megbízni, és ki az, akit fegyveres testőrként akár az Operabálon is foglalkoztathatnak. És nyilvánvalóan ennek megfelelően kell majd a zsebükbe nyúlniuk.
Ön szerint megfizeti a piac, ha egy vagyonőr folyamatosan képzi magát?
Sajnos még nem, de csak idő kérdése, hogy a helyzet változzon. Ott, ahol nemcsak díszletnek vannak vagyonőrök, hanem feladatuk is van, mert nagy vagyonra vagy szellemi értékekre kell vigyázniuk, a megbízók egyre igényesebbek, és mindinkább hajlandók is megfizetni a vagyonvédelmi szolgáltatás árát. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a vagyonőr egy szakmunkás. Nem beszélő biodíszlet. Lehet követelményeket támasztani vele szemben, de meg is kell fizetni, különben odébb áll. És, ugyebár jelenleg van is rá lehetősége. Már a mi szakmánkat is elérte a munkaerő-hiány.
Igaz az, hogy a Belügyminisztérium az esetleges törvénymódosítással átadja a szakma felügyeleti jogát a kamarának?
Igen, szóba került egy további fejlődési fokozatként, az új Magánbiztonsági Szakmai kamara létrehozása esetén. De, még mielőtt bárki is hüledezne, hogy volt már ilyen és semmi jó nem sült ki belőle, szeretném leszögezni, hogy ha megkapjuk a felügyeleti jogot, akkor sem a nagy cégek fogják felügyelni egymást és a kicsiket, nem követjük el a régi hibát. Bőven vannak a piacon olyan, vagyonvédelmi cégekhez nem köthető és nem is kötődő szakemberek, akik el tudják majd végezni a felügyeleti munkát.
Fekete Gy. Attila
Vélemény, hozzászólás?