Nem tudja. A hiedelmekkel ellentétben a hazugságvizsgáló, azaz a poligráf azt jelzi, hogy akit vizsgálnak egy adott pillanatban hazudik-e vagy sem.
A poligráfos vizsgálat közben a mért paraméterek, például a vérnyomás megváltozását nem a hazugság ténye okozzák, hanem a leleplezéstől, illetve annak következményeitől való félelem váltja ki – hangzott el a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK), a Nemzeti Szakértői és Kutatóközpont (NSZKK) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Szakértői Intézetének minap megrendezett szakmai konferenciáján, amelyen a hazai kriminalisztika szakemberei tartottak előadásokat.
Gárdonyi Gergely rendőr ezredes, az NSZKK Bűnügyi Szolgáltatási Főosztályának vezetője elmondta, hogy a legrégebbi múltra a poligráfos hazugságvizsgálat tekint vissza, hiszen Magyarországon már 1978 óta végeznek ilyen vizsgálatokat a bűnüldözés területén. 2016-ban alakult az Arcképfelismerő Elemző Osztály, amely elsősorban hatósági megkeresés alapján végez arcképelemzést. A főosztályvezető reményét fejezte ki, hogy az év végéig meg tudják alakítani a helyszínelő koordinációs csoportjukat is.
Tóth Éva alezredes, az NSZKK Poligráfos Osztályának vezetője szerint a hazugság szónak rossz a píárja, pedig egy ember naponta átlagosan hússzor hazudik. A gyermekeknél – a szocializáció részeként – már ötéves korra kialakul a hazugság képessége. A poligráf valójában nem hazugságvizsgáló gép, csak azokat az élettani jelenségeket mutatja ki, amelyek akkor jelentkeznek, ha valaki hazudik.
Nálunk is az Amerikai Poligráf Társaság szabványai érvényesek: azaz poligráfos vizsgálat csak olyan műszerrel végezhető, amely alkalmas a mellkasi és a hasi légzésben, a galvános bőrreakcióban és a vérnyomás-pulzushullámban történő változások egyidejű és folyamatos regisztrálására. A ma legáltalánosabban használt, hordozható poligráfok négy-hat élettani folyamat vizsgálnak.
Az egyik legjobb módszer a „feszültségcsúcs-teszt”: közömbös kérdések közé olyanokat is becsempésznek, amelyekre a választ csak a rendőrség és az elkövető ismeri. Tóth Éva szerint a poligráfos elváltozásokat nem a hazugság ténye, hanem a leleplezéstől, illetve annak következményeitől való félelem váltja ki. – Nincs hazugságreakció – hangsúlyozta –, csak félelemreakció van.
Bukta Lajos, az NSZKK Arcképfelismerő Elemző Osztályának vezetője elmondta, hogy 2013-ban vált ketté hazánkban az állóképek és a mozgóképek arcképfelismerő elemzése. Előbbi hozzájuk, utóbbi pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz került. Az arcképelemző tevékenység két fázisban történik: az elsőben informatikai rendszerek segítségével összehasonlítják az arcképprofilokat, majd ezt követően, a második fázisban a kiértékelik az eredményeket. Mint megtudtuk, az arcképelemzők napjainkban már csaknem 25 millió fotót tartalmazó forrásnyilvántartásból dolgoznak.
Bakos Éva, az NBSZ Szakértői Intézetének megbízott igazgatója arról számolt be, hogy kollégái okmány-, írás-, nyelvész-, vegyész-, hang-, fotó-videó-, informatikai és hírközlési területeken végeznek szakértői munkát. Emellett akkreditált szakértői laboratóriumokat működtetnek robbanóanyag analitikai, okmányszakértői és írásszakértői területeken. A biztonsági okmányok előállításával, védelmével összefüggő hatósági jogkörük kapcsán elmondta: ma Magyarországon több mint nyolcszáz biztonsági okmány van forgalomban.
A. S.
Vélemény, hozzászólás?