Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait szedtük csokorba.
A korábban szabályozás lehetőséget biztosított arra, hogy a bíróság a tájékoztathassa vádlottat, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson. Ez azonban csak egy lehetőség volt a bíróságnak, nem volt köteles mindezekről tájékoztatni a vádlottat.
Az új büntetőeljárási törvény ezzel szemben már a terhelt alanyi jogaként fogalmazza meg, hogy bármikor lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője szerint ezzel a módosítással a vádlott tárgyaláson való általános jelenléti kötelezettségéből a tárgyaláson való jelenlét joga lett. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese pedig nagy előrelépésnek nevezte, hogy a vádlott – hacsak a bíróság a bizonyítás érdekében erre nem kötelezi – maga dönthet végigüli-e a saját büntetőügyének a tárgyalását vagy nem.
A részvételről való lemondásnak két feltétele van: Egyrészt, hogy a vádlottnak legyen ügyvédje, másrészt az, hogy a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. A kézbesítési megbízott feladata tulajdonképpen az eljárásban keletkezett, a vádlott/megbízó részére kézbesítendő ügyiratok átvétele és azok továbbítása a megbízónak.
Tehát, ha a terhelt nem kíván részt venni a tárgyaláson és megbízza a védőjét a kézbesítési feladatok ellátásával, egyszersmind azzal is jár, hogy nyilatkozatának megtételétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló ügyiratokat – kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – a védőnek fogja kézbesíteni. Ő (a vádlott) a bíróságtól attól kezdve semmiféle hivatalos iratot nem fog kapni a per alatt.
Itt is vannak azonban kivételek. A jelenlét jogáról való lemondás ellenére is kötelező a vádlott jelenléte a tárgyaláson, ha a bíróság erre azért kötelezi, mert egy bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges, vagy azért, mert védője bejelentette, hogy kézbesítési megbízotti feladatának teljesítése önhibáján kívül elháríthatatlan akadályba ütközik.
A fiatalkorú vádlott ellenben nem élhet a tárgyaláson való jelenlét jogáról való lemondással: az ő jelenlétük az előkészítő ülésen és a tárgyaláson továbbra is kötelező.
A vádlott a jelenlét jogáról való lemondás ellenére az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy mégis jelen kíván lenni a tárgyaláson. Ekkor a lemondó nyilatkozata hatályát veszti. Ha viszont ezek után ismét a jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatot tenne, akkor ahhoz már a bíróság engedélye is szükséges.
Ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy nem kíván részt venni a tárgyaláson, akkor az ügydöntő határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést azon a címen, hogy nem volt jelen.
A. S.