Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait szedtük csokorba.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a tájékoztatás terén is több újdonságot hozott. Az egyik ilyen jelentős változás, hogy az ügyészség a bírósági eljárás során is jogosulttá vált a tájékoztatás adására. A módosítás átrajzolhatja a bűnügyek kommunikációját. Véget vetett az új törvény annak a gyakorlatnak, hogy a tárgyaláson elhangzottakat kizárólag az ügyvédek kommentálhatták a bíróságok folyosóin.
Az ügyészek – a fegyveregyenlőség elvére hivatkozással – már jó ideje nehezményezték, hogy a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben a kommunikációs szempontból hátrányos helyzetbe hozta őket a (régi) törvény az ügyvédekkel szemben. A jövőben az újságírók már nemcsak a védők és a vádlott rokonságának a véleményét ismerhetik meg az új törvénynek köszönhetően, hanem a vádhatóságét is. Ennek köszönhetően – az igazságszolgáltatás szereplőinek és a jogalkotó reményei szerint – kiegyensúlyozottabb és pártatlanabbak lesznek a jövőben a bírósági tudósítások a médiában.
Miután az ügyész a büntetőeljárás teljes egészében jelen van, így a tájékoztatásadási jogosultság kibővítése a bírósági szakban is lehetővé teszi, hogy a vádemelés utáni ügyészi intézkedésekről nyilatkozhasson az ügyészség. Így többek között a vád módosításairól, a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott, vádat érintő határozataival kapcsolatos ügyészi intézkedésekről, a kényszerintézkedéseket érintő indítványokról, az előkészítő ülésen és a tárgyaláson folytatott vádképviseleti tevékenységről, illetve az ügyészség jogorvoslati nyilatkozatairól.
Továbbá már nem csak a sajtó számára adható tájékoztatás. A médiatartalom-szolgáltató (sajtó) képviseletében eljáró személy (újságíró) mellett július 1-je óta az is jogosult a tájékoztatásra, aki a nyilvánosságot az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás (például internetes blog) útján tájékoztatja. Ennek előfeltétele, hogy a tájékoztatást kérő jelölje meg:
- a nyilvánosság tájékoztatása céljából kéri az információt,
- közölje a nevét, a szervezet megnevezését, az elérhetőségét és azt, hogy
- a nyilvánosságot mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tájékoztatja.
Ha ezeknek nem tesz eleget valaki, válaszadás nélkül mellőzhető a tájékoztatás.
A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azonban akkor is megtagadhatja a tájékoztatást, ha
- az eljárásban részt vevő élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélynek lenne kitéve,
- eljárásban részt vevő személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges,
- elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolja a jogait és teljesítse a kötelezettségeit,
- a minősített adat, vagy a zárt tárgyalásra okot adó érdekek védelme miatt,
- a tájékoztatás megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét, az eljárási cselekmény folyamatosságát, zavartalanságát.
A. S.