Szűk egy év alatt 1,2 millió forinttal rövidített meg egy trafikost három alkalmazottja Budapesten. Az eset eddig nem példa nélküli, sőt, mondhatni szokványos. A folytatása azonban már az.
Ezt a sikkasztást ugyanis nem a rendőrség leplezte le, tárta fel és bizonyította egy, az általánosságok szintjén mozgó sértetti feljelentésből kiindulva, hanem maga a károsult, némi magánnyomozással.
A „meglopott”, azaz alkalmazottai sikkasztásának áldozatául esett trafikos magánnyomozásának köszönhetően olyan feljelentést tett, hogy a rendőrségnek már tényleg nem sok dolga maradt. Ehhez persze az is kellett, hogy a fővárosban több trafikot is üzemeltető cégnek legyen egy lelkiismeretes könyvelője, aki szólt a tulajdonosnak, hogy szerinte valami nagyon nem stimmel a forgalommal. Látszólag minden rendben volt, de valahogy még sem.
És persze arra is szükség volt, hogy a tulajdonos se tudja le a dolgot azzal, hogy „na akkor leltározzunk”, vagy hogy „tegyünk feljelentést, aztán a rendőrség majd kideríti, hogy mi is történt itt valójában, ki a felelős”, hanem, egy magánnyomozóknak is becsületére váló aprómunkával a végére járjon, mi zajlott az üzleteiben a háta mögött.
Ennek az ügynek a károsultja nem hagyta annyiban a dolgot és könyvelőjétől kapott gyanút keltő tranzakciókat az informatikusok a segítségével tételről tételre megvizsgálta. Magánnyomozása meg is hozta a remélt sikert.
Azt már a vizsgálat kezdetén kizárták, hogy valaki kívülről behatolt a cég számítógépeibe és manipulálta a készletnyilvántartást, így egyértelmű volt, hogy házon belül kell keresni a könyvelő által feltárt visszásságok okát és okozóját.
Ez után összevetette a dolgozók jelenléti ívét és azt a nyilvántartást, ami számítógépes rendszerhez kiadott belépési kódok használatát rögzítette, valamint a trafikok belső biztonsági kameráinak a felvételeit. Miután ezt a három adatsort összevetették a könyveléssel, nyilvánvalóvá vált, hogy ki és mit követtek el a trafikokban.
Kiderült, hogy három alkalmazott (a későbbi gyanúsítottak) a trafik online és offline módban is működő számítógépes rendszerébe hónapokon keresztül hamis adatokat rögzített. Jellemzően visszadatált szállítási bizonylatokat, amelyekkel azt a látszatot keltették, mintha az áru egy részét a szállító visszavette volna.
A sikkasztók, akik – ezt már a rendőrség derítette ki – tudtak egymás sikkasztásáról – hol egymás kódjával léptek be a rendszerbe, hol mit sem sejtő kollégáikéval. Azzal nem számoltak, hogy a főnökük egyszer majd visszanézi a biztonsági kamerák felvételeit, amelyekből egyértelműen megállapítható volt, hogy számos alkalommal olyan dolgozók kórjával rögzítették a számítógépes nyilvántartásba a több tízezer forintos visszáru-tételeket, akik aznap nem dolgoztak, sőt, még csak nem is jártak az üzletben.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a vizsgálat közben megkeresték a szállítót, aki természetesen semmiféle visszáruról nem tudott, majd később a cégnek és a hatóságoknak is hivatalosan is megerősítette a tulajdonos gyanúját, hogy a megrendelt árukból soha nem vittek vissza egyetlen tételt sem.
Valójában az történt, hogy a később a vádlottak padjára ültetett dolgozók a visszáruként feltüntet cigarettákat saját zsebre eladták. Hárman, mintegy 1,2 millió forintot kerestek a bolton.
Mindezeket a bizonyítékokat a trafiktulajdonos csatolta a rendőrségi feljelentéshez, jelentősen megkönnyítve ezzel a nyomozóhatóság dolgát, de mai talán még ennél is fontosabb, meggyorsítva az eljárást (legalábbis ami a nyomozati szakot illeti, mert az eljárás későbbi részében Justitia szolgálói már a szokott tempóban dolgoztak és még mindig nem végeztek).
A XIV. és XVI. kerületi ügyészség még 2016-ban emelt vádat a két zuglói és egy óbudai trafikalkalmazott ellen sikkasztás és más bűncselekmények miatt. Első fokon már elítélték őket a folytatólagosan, társtettesként elkövetett sikkasztás mellett információs adat megsértésének bűntettében is bűnösnek mondta ki őket a bíróság. Nem jogerősen két vádlottat egy év és hat hónap (három évre felfüggesztett), egyet pedig egy év két hónap (két évre felfüggesztett) szabadságvesztést kapott.
A jogerős ítéletre azonban még várni kell. Azonban az már az első fokú döntés alapján megjósolható: ha nem is kell börtönbe vonulniuk a sikkasztóknak, fizetni fognak. A bíróság a nem jogerős ítéletben ugyanis már megítélte a trafikos polgári jogi igényét. És aligha történhet olyan fordulat ebben az ügyben, hogy ezen a másodfok változtasson.
F. Gy. A.
