A feketefoglalkoztatás terén masszívan tartja második helyét a vagyonvédelem és az utóbbi időben vele együtt vizsgált takarító szektor – derült ki egy friss pénzügyminisztériumi jelentésből, amit a Világgazdaság című gazdasági napilap mai száma ismertet.
A lap által idézett jelentés szerint legnagyobb feketén foglalkoztatók listáját évek óta stabilan vezető építőipar a kifehérítésére tett intézkedések ellenére [mint például a jogalkotó szándéka szerint a munkaügyi ellenőrzéseket is megkönnyítő e-építési napló bevezetése] 32-ről 35 százalékra tudta növelni a bejelentés és munkaszerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalók arányát.
Nagyjából minden harmadik dolgozót bejelentés és munkaszerződés nélkül dolgoztatnak az ágazatban.
A vizsgált 9700 munkáltató több mint kétharmadánál, 6400 cégnél találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. Az ágazatban foglalkoztatott 41 ezer dolgozó 61 százalékát érintették a feltárt jogsértések.
Összehasonlításul: egy tavalyi felmérés szerint, amit a NAV és a munkaügyi hatóság készített és az év elején publikált a Zoom.hu portál, a vagyonvédelemben és a takarító szektorban vizsgált cégek 75 százalékánál tárt fel valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. [A teljes cikk itt érhető el]
A NAV szerint ez a két ágazat, a vagyonvédelem és a takarítás felel a költségvetési csalással okozott összes kár 54 százalékáért. E tekintetben tehát a két ágazat együttesen alaposan maga mögé utasította a kettőjük együttes bevételénél is jóval nagyobb forgalmat bonyolító és valószínűleg (megbízható adatok ugyanis nincsenek) jóval több alkalmazottat foglalkoztató építőipart.
2017-ben a NAV és a munkaügyi hatóság által vizsgált 1800 cégből 972 vagyonvédelmi vagy takarítással foglalkozó vállalkozás volt. 1026 vagyonvédelmi cégnél 2592 dolgozó foglalkoztatását vizsgálták, a vállalkozások 76, a dolgozók 68 százalékánál találtak szabálytalanságokat.
A dolgozók 19 százalékát feketén foglalkoztatták, azaz sem nem jelentették be őket, sem munkaszerződést nem kötöttek velük. A cégek 58 százaléka be sem jelentette a dolgozóit, 30 százalékuk pedig bejelentette ugyan, de munkaszerződés nélkül dolgoztatta a vagyonőröket.
Több mint a negyedüknél nem volt meghatározható, hogy ténylegesen mennyi időt dolgoztak, mennyi időt töltöttek készenlétben és mennyit túlóráztak.
A vizsgálat szerint az adó- és foglalkoztatási szabályokat úgy próbálják a cégek kijátszani, hogy három hónapra, vagy még rövidebb időre részmunkaidős alkalmazásban foglalkoztatják a vagyonőröket a fővállalkozónál és annak alvállalkozójánál egyszerre. Így egyik cégnek sem kell sem a kötelező bérminimumot kifizetni neki, sem pedig más juttatásokra nem szerez jogosultságot a vagyonőr, s még a túlóra és más pótlékoktól is elesik.
Piaci források szerint a helyzet a vizsgálat óta sem javult, sőt inkább romlott. A munkaerőhiány időközben elérte a vagyonvédelmi ágazatot is. Már újra lasszóval kell fogni a vagyonőröket.
Korábban (a ’90-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig) a munkaügyi központok minden 18-49 év közti munkanélküli férfit alkalmassági vizsgálat nélkül szinte automatikusan vagyonőri tanfolyamra küldtek, s ezzel több mint 100 ezresre duzzasztották a vagyonőr igazolvánnyal rendelkező, de lényegében szinte kiképzetlen potenciális munkavállalók táborát. Az elmúlt években azonban az úgy ahogy kiképzett és a felkészült szakemberek egyaránt tömegesen hagyták el a pályát. Jobban, kiszámíthatóan és ami az utóbbi időbe már a legalább ennyire fontos a munkavállalók számára, legálisan fizető állásokba mentek el, ahol nem gond egy ellenőrizhető jövedelemigazolást beszerezni egy banki kölcsönhöz.
„Ma már egyre kevésbé tartják be a cégek azt a rendszerváltozás óta létező hallgatólagos megállapodást, hogy egymástól nem rabolunk embereket”, mondta az egyik nagy piaci szereplő munkaügyi vezetője. Elmondása szerint az utóbbi időben a cégek már egymás kapujában szólítják le a szolgálatba lépő vagy onnan távozó vagyonőröket és olykor 20-50 forinttal magasabb órabérajánlattal csábítják őket.
Ám a többség részben vagy egészben még mindig feketén fizet, vagy olyan alvállalkozókkal végezteti el a munkát, aki nem sokat törődnek a munkaügyi előírásokkal és az adószabályokkal.
A munkaerőhiány és a megbízók fizetési hajlandóságának hiánya együtt várhatóan tovább növeli majd a feketefoglalkoztatást. Mert amíg a megbízók – kevés kivételtől eltekintve – még a szakmunkás minimálbér és annak közterheinek a megfizetéséhez szükséges vállalási díjat sem hajlandók megadni a vállalkozásoknak, és amit hajlandók fizetni azt is csak 30-90 napos vagy még ennél is hosszabb fizetési határidővel utalják át, a vagyonőröket foglalkoztató vállalkozásoknak muszáj trükközni, ha életben akarnak maradni.
F. Gy. A.
Fotó: MTI, Czeglédi Zsolt
