• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Maganszimat

Minden, ami magánbiztonság

  • Főoldal
  • Magánnyomozás
  • Őrzés és védelem
  • Jó tudni
  • Önvédelem
  • Blog
  • Kapcsolat
Most itt vagy: Főoldal / Jó tudni / Masszívan tartja második helyét a vagyonvédelem a legnagyobb feketén foglalkoztatók között

Masszívan tartja második helyét a vagyonvédelem a legnagyobb feketén foglalkoztatók között

2018-09-25 | Szerző: Admin

A feketefoglalkoztatás terén masszívan tartja második helyét a vagyonvédelem és az utóbbi időben vele együtt vizsgált takarító szektor – derült ki egy friss pénzügyminisztériumi jelentésből, amit a Világgazdaság című gazdasági napilap mai száma ismertet.

A lap által idézett jelentés szerint legnagyobb feketén foglalkoztatók listáját évek óta stabilan vezető építőipar a kifehérítésére tett intézkedések ellenére [mint például a jogalkotó szándéka szerint a munkaügyi ellenőrzéseket is megkönnyítő e-építési napló bevezetése] 32-ről 35 százalékra tudta növelni a bejelentés és munkaszerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalók arányát.

Nagyjából minden harmadik dolgozót bejelentés és munkaszerződés nélkül dolgoztatnak az ágazatban.

A vizsgált 9700 munkáltató több mint kétharmadánál, 6400 cégnél találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. Az ágazatban foglalkoztatott 41 ezer dolgozó 61 százalékát érintették a feltárt jogsértések.

Összehasonlításul: egy tavalyi felmérés szerint, amit a NAV és a munkaügyi hatóság készített és az év elején publikált a Zoom.hu portál, a vagyonvédelemben és a takarító szektorban vizsgált cégek 75 százalékánál tárt fel valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. [A teljes cikk itt érhető el]

A NAV szerint ez a két ágazat, a vagyonvédelem és a takarítás felel a költségvetési csalással okozott összes kár 54 százalékáért. E tekintetben tehát a két ágazat együttesen alaposan maga mögé utasította a kettőjük együttes bevételénél is jóval nagyobb forgalmat bonyolító és valószínűleg (megbízható adatok ugyanis nincsenek) jóval több alkalmazottat foglalkoztató építőipart.

2017-ben a NAV és a munkaügyi hatóság által vizsgált 1800 cégből 972 vagyonvédelmi vagy takarítással foglalkozó vállalkozás volt. 1026 vagyonvédelmi cégnél 2592 dolgozó foglalkoztatását vizsgálták, a vállalkozások 76, a dolgozók 68 százalékánál találtak szabálytalanságokat.

A dolgozók 19 százalékát feketén foglalkoztatták, azaz sem nem jelentették be őket, sem munkaszerződést nem kötöttek velük. A cégek 58 százaléka be sem jelentette a dolgozóit, 30 százalékuk pedig bejelentette ugyan, de munkaszerződés nélkül dolgoztatta a vagyonőröket.

Több mint a negyedüknél nem volt meghatározható, hogy ténylegesen mennyi időt dolgoztak, mennyi időt töltöttek készenlétben és mennyit túlóráztak.

A vizsgálat szerint az adó- és foglalkoztatási szabályokat úgy próbálják a cégek kijátszani, hogy három hónapra, vagy még rövidebb időre részmunkaidős alkalmazásban foglalkoztatják a vagyonőröket a fővállalkozónál és annak alvállalkozójánál egyszerre. Így egyik cégnek sem kell sem a kötelező bérminimumot kifizetni neki, sem pedig más juttatásokra nem szerez jogosultságot a vagyonőr, s még a túlóra és más pótlékoktól is elesik.

Piaci források szerint a helyzet a vizsgálat óta sem javult, sőt inkább romlott. A munkaerőhiány időközben elérte a vagyonvédelmi ágazatot is. Már újra lasszóval kell fogni a vagyonőröket.

Korábban (a ’90-es évek közepétől a 2010-es évek elejéig) a munkaügyi központok minden 18-49 év közti munkanélküli férfit alkalmassági vizsgálat nélkül szinte automatikusan vagyonőri tanfolyamra küldtek, s ezzel több mint 100 ezresre duzzasztották a vagyonőr igazolvánnyal rendelkező, de lényegében szinte kiképzetlen potenciális munkavállalók táborát. Az elmúlt években azonban az úgy ahogy kiképzett és a felkészült szakemberek egyaránt tömegesen hagyták el a pályát. Jobban, kiszámíthatóan és ami az utóbbi időbe már a legalább ennyire fontos a munkavállalók számára, legálisan fizető állásokba mentek el, ahol nem gond egy ellenőrizhető jövedelemigazolást beszerezni egy banki kölcsönhöz.

„Ma már egyre kevésbé tartják be a cégek azt a rendszerváltozás óta létező hallgatólagos megállapodást, hogy egymástól nem rabolunk embereket”, mondta az egyik nagy piaci szereplő munkaügyi vezetője. Elmondása szerint az utóbbi időben a cégek már egymás kapujában szólítják le a szolgálatba lépő vagy onnan távozó vagyonőröket és olykor 20-50 forinttal magasabb órabérajánlattal csábítják őket.

Ám a többség részben vagy egészben még mindig feketén fizet, vagy olyan alvállalkozókkal végezteti el a munkát, aki nem sokat törődnek a munkaügyi előírásokkal és az adószabályokkal.

A munkaerőhiány és a megbízók fizetési hajlandóságának hiánya együtt várhatóan tovább növeli majd a feketefoglalkoztatást. Mert amíg a megbízók – kevés kivételtől eltekintve – még a szakmunkás minimálbér és annak közterheinek a megfizetéséhez szükséges vállalási díjat sem hajlandók megadni a vállalkozásoknak, és amit hajlandók fizetni azt is csak 30-90 napos vagy még ennél is hosszabb fizetési határidővel utalják át, a vagyonőröket foglalkoztató vállalkozásoknak muszáj trükközni, ha életben akarnak maradni.

F. Gy. A.

Fotó: MTI, Czeglédi Zsolt

Kategória: Jó tudni, Őrzés és védelem Címkék: ellenőrzés, építőipar, feketefoglalkoztatás, munkaügyi hatóság, NAV, vagyonőr, vagyonvédelem

Elsődleges oldalsáv

Iratkozz fel a hírlevélre!

A Magyar Detektív Szövetség közleménye

A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan … Tovább about A Magyar Detektív Szövetség közleménye

  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció

Közösségi csatornák

  • Facebook
  • Twitter

RSS RSS csatorna

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
  • Százmilliós iparág Magyarországon az idősek átverése – De hogyan védhetjük meg őket az unokázós csalóktól?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (5. rész) – A sértett jogai
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (4. rész) – A távolmaradás joga
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (3. rész) – Ez a vádalku, magyar vádalku
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (2. rész) – Szakaszos nyomozás
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (1. rész) – Leplezett eszközök

Footer

RSS Maganszimat

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
    A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan eset fordult elő itthon és a szomszédságunkban, ami rossz fényt vetett a magánnyomozói tevékenységre. A Magyar Detektív Szövetség elhatárolódik minden magánnyomozótól, aki nem tartja be a magánnyomozásról szóló törvényt és a szakma nemzetközileg elfogadott szigorú etikai szabályait. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség május 29-én kiadott közleménye […]
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
    Január második hetéről új tartalmakkal, a magánbiztonsági szférát érintő hasznos és fontos hírekkel, információkkal és riportokkal várjuk az érdeklődőket.
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. Kezdjük a legalapvetőbb ténnyel: egyetlen egyszer sem szerepel a „magánnyomozó” kifejezés a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben, de még annak 303 […]
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a tájékoztatás terén is több újdonságot hozott. Az egyik ilyen jelentős változás, hogy az ügyészség […]

Copyright © 2023 · News Pro on Genesis Framework · WordPress · Bejelentkezés