Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait szedtük csokorba.
Számos rejtett titka van a július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvénynek. Az egyedülálló hosszúságú, 897 szakaszból álló kódex (azaz a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény) egyik nagy horderejű újítása a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályainak egységesítése.
A titkos információgyűjtés és -adatszerzés helyett az új törvény immár egységesen „leplezett eszközöket” említ. Ezzel a jogalkotó megszüntette a korábbi kettősséget, a bizonyítékok elvesztésének lehetőségét. Egyszersmind a törvényhozó világossá tette azt is, hogy – a korábbiaktól eltérően – bűnüldözési célból senkivel szemben sem folyhat jóformán korlátlan ideig bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés. A leplezett eszközök alkalmazásának a határideje ugyanis minden esetben maximalizált. Egy emberrel kapcsolatban legfeljebb 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
Az új eljárási kódex ugyanakkor biztosítja annak lehetőségét, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően, de már a büntetőeljárás keretein belül, bizonyos kiemelt súlyú bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy ellenőrzése érdekében, rövid határidőn belül előzetes felderítést lehessen alkalmazni. Ebben a processzusban csak olyan leplezett vagy nyílt eszközök alkalmazására van lehetőség, amelyek a bűncselekmény gyanúját még nem feltételezik.
Ez azt jelenti, hogy a nyomozás előtt új eljárási szakasz jelenik meg, az úgynevezett előkészítő eljárás, amelyet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is végezhet. Az előkészítő eljárás során leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót lehet alkalmazni.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés során az ügyész a korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kap, hiszen a kódex biztosítja annak lehetőségét, hogy a tudta és beavatkozási lehetősége nélkül titkos információgyűjtést a rendőrség, illetve a NAV ne folytathasson.
Az új szabályozás szerint nem büntethető a fedett nyomozó az eljárása során elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetése meghatározott célból vagy érdekből szükséges volt, és a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek. Ugyanakkor a fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, vagy maradandó fogyatékosságot okozó bűncselekményt, mást nem bírhat rá bűncselekmény elkövetésére, és nem befolyásolhat senkit annak érdekében, hogy súlyosabb bűntett kövessen el, mint amit eredetileg elkövetni tervezett.
A törvény – a bizonyítási eszközök tételes felsorolását megtartva – új bizonyítási eszközként bevezette az elektronikus adatot és önálló bizonyítási eszközként nevesítette a pártfogó felügyelői véleményt. Emellett a bizonyítási cselekmények között helyezte el a közvetett bizonyíték beszerzésére irányuló műszeres vallomás-ellenőrzést.
A. S.
