• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Maganszimat

Minden, ami magánbiztonság

  • Főoldal
  • Magánnyomozás
  • Őrzés és védelem
  • Jó tudni
  • Önvédelem
  • Blog
  • Kapcsolat
Most itt vagy: Főoldal / Jó tudni / Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (3. rész) – Ez a vádalku, magyar vádalku

Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (3. rész) – Ez a vádalku, magyar vádalku

2018-11-30 | Szerző: Admin

Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a magyar jogi kultúrától korábban idegen volt az ügyészség és a védelem között megegyezés. Az új Büntetőeljárásról szóló törvény ezen a téren is újított.

– A megegyezés a terhelt számára azért előnyös, mert a beismerését valóban honorálhatják és enyhébb büntetést kap, de a sértettnek is jó, mert megfelelő mértékben történik a reparáció” – mutatott rá Bánáti János.

(A korábbi gyakorlat szerint a nyomozó, de még a vádhatóság is felelősen csak annyit ígérhetett a terheltnek, hogy majd szól pár jó szót az érdekében a bíró előtt, vagy, hogy a lehető legenyhébb büntetéssel is beéri majd a tárgyaláson. Aztán vagy úgy történt vagy nem. A bíró vagy figyelembe vette a vádló szavait, vagy kihallotta belőlük, hogy „itt korábban valamiféle megegyezés születhetett a nyomozók, az ügyész és a terhelt között”, vagy nem. E tekintetben tehát valóban jelentősnek mondható az új törvény újítása. Más tekintetben azonban – mint látni fogjuk – messze nem olyan a magyar vádalku intézménye, mint amilyennek az amerikai filmek alapján a vádalkut a téma iránt érdeklődő laikus közönség elképzeli – a szerk.)

Gácsi Anett Erzsébet egyetemi adjunktus szerint a terhelti együttműködés szabályozásakor a jogalkotó előtt az amerikai vádalku intézménye lebegett, ahol az ügyek 98 százalékát oldják meg így. A vádalku intézményét kisebb-nagyobb eltérésekkel Európában is alkalmazzák. Németországban például a bíró koordinálja a felek megegyezését.

A megállapodás létrejöhet már a nyomozás során, de még a vádemelést követően is. A nyomozási szakaszban született egyezséget – német mintára – a bíróság hagyja jóvá vagy utasítja el. A tárgyalás előkészítésekor, az előkészítő ülésen újra lehetősége van a terheltnek a megállapodásra.

Miskolczi Barna, az új kódex előkészítését irányító ügyész a terhelti beismeréssel kapcsolatban ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy csak tettenérés esetén elegendő a beismerő vallomás. Minden más esetben az ügyésznek és a bírónak ellenőriznie kell a terhelt állítását, hogy valóban akkor, ott, az és úgy történt-e, ahogy előadta. Nehogy olyan bűncselekményt is magára vállaljon valaki – pénzért vagy más megfontolásból –, amit nem is ő követett el. Ha felmerül a gyanú, hogy a terhelt egy mások által elkövetett bűncselekményt is a sajátjaként ad elő a hatóságoknak, nincs alku.

Vida József főügyészségi csoportvezető ügyész szerint a megegyezést főleg az egyszerűbb megítélésű ügyekben lehet alkalmazni.

– Bizonyos esetekben, ha például a terhelt megtéríti a kárt, megszüntethetik az eljárást, így el sem jut a bíróságra az ügy. Minden más esetben viszont a bíró dönt, de csak úgy, hogy megvizsgálja a megállapodás törvényességét. Ha a bíró az egyezséget jóváhagyja, ügydöntő határozatot hoz, és befejeződik az eljárás. A bírónak azonban megvan az a lehetősége is, hogy elutasítsa a megállapodást, akkor a bizonyítást ugyanúgy le kell folytatni, mintha korábban fel sem vetődött volna a megállapodás lehetősége – magyarázta Vida József.

A tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, hiszen azt az ügyész állapítja meg, így az angolszász rendszerben jellemző alkudozásról nem lehet szó. Vagyis ez a vádalku nem az a vádalku. Nem amerikai, hanem magyar. De a miénk.

A. S.

Kategória: Jó tudni Címkék: bíróság, Büntetőeljárási törvény, megállapodás, ügyészség, vádalku

Elsődleges oldalsáv

Iratkozz fel a hírlevélre!

A Magyar Detektív Szövetség közleménye

A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan … Tovább about A Magyar Detektív Szövetség közleménye

  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció

Közösségi csatornák

  • Facebook
  • Twitter

RSS RSS csatorna

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
  • Százmilliós iparág Magyarországon az idősek átverése – De hogyan védhetjük meg őket az unokázós csalóktól?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (5. rész) – A sértett jogai
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (4. rész) – A távolmaradás joga
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (3. rész) – Ez a vádalku, magyar vádalku
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (2. rész) – Szakaszos nyomozás
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (1. rész) – Leplezett eszközök

Footer

RSS Maganszimat

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
    A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan eset fordult elő itthon és a szomszédságunkban, ami rossz fényt vetett a magánnyomozói tevékenységre. A Magyar Detektív Szövetség elhatárolódik minden magánnyomozótól, aki nem tartja be a magánnyomozásról szóló törvényt és a szakma nemzetközileg elfogadott szigorú etikai szabályait. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség május 29-én kiadott közleménye […]
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
    Január második hetéről új tartalmakkal, a magánbiztonsági szférát érintő hasznos és fontos hírekkel, információkkal és riportokkal várjuk az érdeklődőket.
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. Kezdjük a legalapvetőbb ténnyel: egyetlen egyszer sem szerepel a „magánnyomozó” kifejezés a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben, de még annak 303 […]
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a tájékoztatás terén is több újdonságot hozott. Az egyik ilyen jelentős változás, hogy az ügyészség […]

Copyright © 2023 · News Pro on Genesis Framework · WordPress · Bejelentkezés