Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait szedtük csokorba.
Az új büntetőeljárási kódex előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy a törvény feleljen meg a nemzetközi elvárásoknak, köztük az európai parlamenti és tanácsi áldozatvédelmi irányelvnek, amelyekben az Európai Unió elkötelezettségét fejezi ki a bűncselekmények áldozatainak védelme mellett. Az unió egyik legfőbb célkitűzése, hogy a büntetőeljárások alatt a bűncselekmények áldozatai megfelelő tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljenek, és – ha akarnak – képesek legyenek részt venni az eljárásban.
Amiben nincs változás: a sértett nem lehet jelen a gyanúsított és a tanú kihallgatásán, valamint a nyomozási bíró ülésein. Részt vehet azonban a szakértő meghallgatásán, a helyszíni szemlén és a bizonyítási kísérleten is. Az eljárás során keletkezett, beszerzett vagy becsatolt iratról, ha kéri – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül – másolatot kaphat, ahogy a szakvéleményről és az olyan nyomozási cselekményről készült iratról is, amelyen jelen lehetett. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról csak az után kaphat másolatot, hogy tanúként kihallgatták.
A sértett a nyomozati és a bírói szakban írásban és szóban (akár a tárgyaláson is) indítványokat, észrevételeket tehet. Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (például szakértő kirendelésére, helyszíni szemle elvégzésére, szembesítésre vagy tanú meghallgatására) irányulhat. A nyomozásban a sértett bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyész bírálja el. A hatóság nem köteles az indítványoknak helyt adni.
A sértett a nyomozás során a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet, ha reá nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről, további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról, valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz.
Ha a panasznak három napon belül nem ad helyt, úgy az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt pedig az ügyész a hozzá érkezéstől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el. A panasz szóban és írásban is előterjeszthető. A szóban előterjesztett panaszt a hatóság jegyzőkönyvbe veszi. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását kivételesen indokolt esetben a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.
A tárgyaláson – az ügyész vádbeszédét követően – a sértett felszólalhat és ebben a körben nyilatkozhat arról, hogy a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését kívánja-e.
Az elsőfokú bíróság ítélete, illetve végzése ellen a sértettnek nincs általános fellebbezési joga, csak mint magánfél (a polgári jogi igény elbírálásával kapcsolatban), vagy mint magánvádló jelenthet be fellebbezést. A sértett „érdekeit” az ügyész képviselheti a fellebbezésében.
A. S.
