• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez

Maganszimat

Minden, ami magánbiztonság

  • Főoldal
  • Magánnyomozás
  • Őrzés és védelem
  • Jó tudni
  • Önvédelem
  • Blog
  • Kapcsolat
Most itt vagy: Főoldal / Jó tudni / Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (5. rész) – A sértett jogai

Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (5. rész) – A sértett jogai

2018-12-05 | Szerző: Admin

Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba.

Az új büntetőeljárási kódex előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy a törvény feleljen meg a nemzetközi elvárásoknak, köztük az európai parlamenti és tanácsi áldozatvédelmi irányelvnek, amelyekben az Európai Unió elkötelezettségét fejezi ki a bűncselekmények áldozatainak védelme mellett. Az unió egyik legfőbb célkitűzése, hogy a büntetőeljárások alatt a bűncselekmények áldozatai megfelelő tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljenek, és – ha akarnak – képesek legyenek részt venni az eljárásban.

Amiben nincs változás: a sértett nem lehet jelen a gyanúsított és a tanú kihallgatásán, valamint a nyomozási bíró ülésein. Részt vehet azonban a szakértő meghallgatásán, a helyszíni szemlén és a bizonyítási kísérleten is. Az eljárás során keletkezett, beszerzett vagy becsatolt iratról, ha kéri – legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül – másolatot kaphat, ahogy a szakvéleményről és az olyan nyomozási cselekményről készült iratról is, amelyen jelen lehetett. A sértett a nyomozás során keletkezett más iratokról csak az után kaphat másolatot, hogy tanúként kihallgatták.

A sértett a nyomozati és a bírói szakban írásban és szóban (akár a tárgyaláson is) indítványokat, észrevételeket tehet. Az indítványok elsősorban bizonyítási cselekmények elvégzésére (például szakértő kirendelésére, helyszíni szemle elvégzésére, szembesítésre vagy tanú meghallgatására) irányulhat. A nyomozásban a sértett bizonyítási indítványát a nyomozó hatóság, illetve a nyomozást folytató ügyész bírálja el. A hatóság nem köteles az indítványoknak helyt adni.

A sértett a nyomozás során a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet, ha reá nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről, további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról, valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz.

Ha a panasznak három napon belül nem ad helyt, úgy az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt pedig az ügyész a hozzá érkezéstől számított tizenöt, megszüntető határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el. A panasz szóban és írásban is előterjeszthető. A szóban előterjesztett panaszt a hatóság jegyzőkönyvbe veszi. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A panasznak a megtámadott határozat végrehajtására általában nincs halasztó hatálya, de a határozatot hozó, illetőleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását kivételesen indokolt esetben a panasz elbírálásáig felfüggesztheti.

A tárgyaláson – az ügyész vádbeszédét követően – a sértett felszólalhat és ebben a körben nyilatkozhat arról, hogy a vádlott bűnösségének megállapítását és megbüntetését kívánja-e.

Az elsőfokú bíróság ítélete, illetve végzése ellen a sértettnek nincs általános fellebbezési joga, csak mint magánfél (a polgári jogi igény elbírálásával kapcsolatban), vagy mint magánvádló jelenthet be fellebbezést. A sértett „érdekeit” az ügyész képviselheti a fellebbezésében.

A. S.

Kategória: Jó tudni Címkék: áldozat jogai, Büntetőeljárási törvény, sértett jogai, tanú, tárgyalás

Elsődleges oldalsáv

Iratkozz fel a hírlevélre!

A Magyar Detektív Szövetség közleménye

A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan … Tovább about A Magyar Detektív Szövetség közleménye

  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció

Közösségi csatornák

  • Facebook
  • Twitter

RSS RSS csatorna

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
  • Százmilliós iparág Magyarországon az idősek átverése – De hogyan védhetjük meg őket az unokázós csalóktól?
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (5. rész) – A sértett jogai
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (4. rész) – A távolmaradás joga
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (3. rész) – Ez a vádalku, magyar vádalku
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (2. rész) – Szakaszos nyomozás
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (1. rész) – Leplezett eszközök

Footer

RSS Maganszimat

  • A Magyar Detektív Szövetség közleménye
    A magyar magánnyomozók tisztességesen dolgoznak Az utóbbi napokban két olyan eset fordult elő itthon és a szomszédságunkban, ami rossz fényt vetett a magánnyomozói tevékenységre. A Magyar Detektív Szövetség elhatárolódik minden magánnyomozótól, aki nem tartja be a magánnyomozásról szóló törvényt és a szakma nemzetközileg elfogadott szigorú etikai szabályait. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség május 29-én kiadott közleménye […]
  • Miden kedves olvasónknak sikeres és Boldog Új Évet Kívánunk!
    Január második hetéről új tartalmakkal, a magánbiztonsági szférát érintő hasznos és fontos hírekkel, információkkal és riportokkal várjuk az érdeklődőket.
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (7. rész): Mit mond a törvény a magánnyomozásról?
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. Kezdjük a legalapvetőbb ténnyel: egyetlen egyszer sem szerepel a „magánnyomozó” kifejezés a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben, de még annak 303 […]
  • Nagyító alatt az új büntetőeljárási törvény (6. rész) – A bűnügyi kommunikáció
    Jelentős változásokat és számos újdonságot hozott a július elseje óta hatályos új büntetőeljárási törvény a nyomozásokban és a bírósági eljárásokban egyaránt. Cikksorozatunkban az eljárási kódex legérdekesebb és a legtöbbeket érintő módosításait  szedtük csokorba. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a tájékoztatás terén is több újdonságot hozott. Az egyik ilyen jelentős változás, hogy az ügyészség […]

Copyright © 2023 · News Pro on Genesis Framework · WordPress · Bejelentkezés